Megdöbbentő tények a divat történetéből
„Nem a ruha teszi az embert”, ugyanakkor a ruházat megmutatja viselőjének személyiségét, egyfajta nonverbális kommunikáció.
Különböző eseményeken, helyszínen, társaságban, azonos korú, státuszú és érdeklődésű emberek különbözően öltözködnek, hisz a viselt ruházat megválasztása függ az ízlésvilágunktól és nagy mértékben hatással vannak rá a divatirányzatok, melyek minden korban változnak.
A legtöbb ember szeretne egyedi lenni, de divatos is. – Nem könnyű ez manapság.
Régen határozottan, – ma már kisebb mértékben – funkciója volt az öltözködésnek: a társadalmi státusz tükrözése, vagyoni, rangbeli hovatartozás kifejezése – régen pl. a korona és az ékszerek, napjainkban pedig az úgynevezett státuszszimbólumok fejezik ki ezeket a tulajdonságokat.
Napjainkban már sokkal jobban ki tudják fejezni a férfiak is egyéniségüket a megfelelően kiválasztott viselet által. Ahogy a női divat, úgy szép lassan a férfidivat is elért egy kötetlenebb stílust. De nem volt mindig ez így. A divatról szóló cikksorozatunkban, bemutatjuk mennyit változott az öltözködés, illetve választ adunk arra a kérdésre is mikortól beszélhetünk divatról.
Ha cikkünk elolvasása után kedved támadt néhány kényelmes és minőségi ruhadarabot beszerezni képzett és tapasztalt eladóink állnak rendelkezésedre, keresd őket bizalommal, személyesen üzletünkben vagy online! Kínálatunk: Férfi ruhák 3Xl mérettől, férficipők 47 mérettől, női cipők 42 mérettől.
Íme néhány érdekesség, egészen a kezdetektől:
A ruházkodás történelme egyészen az ősidőkig nyúlik vissza, ekkor még a természetes viselet volt a jellemző, mint például a szőrme, bőr, kender vagy a len. Érdekes, hogy bár ebben az időben a test védelmi funkcióját látták csak el a ruhák, az igény már itt is megjelent a díszítésre, sőt színezték is az anyagokat az akkori tudásuk szerint.
Az ókorban már állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak az emberek, így több alapanyag állt rendelkezésükre az állattartás által, illetve jobb minőségű ruhákra volt szükségük a nagyobb igénybevétel miatt.
Ebből az időszakból az egyiptomi emberek öltözködése talán a legismertebb. Az enyhe időjárásnak köszönhetően kevés ruhát hordtak, lenge viselet volt jellemző. Náluk határozottan megfigyelhető a korábban említett társadalmi hovatartozást jellemző viselet. Legkedveltebb alapanyaguk a len volt, mely a forró hőségben is kellemes, hűs érzetet kelt.
A gazdagabb nők térdig vagy bokáig érő ruhát hordtak, a férfiak pedig jellemzően ágyékkötőt, a rabszolgák azonban nemtől függetlenül csak ágyékkötőt. A gazdagabb férfiak és nők kövekkel díszítette ruhát és jellemzően ékszert hordtak pl.: nyakék, karperec és paróka.
Hozzájuk hasonlóan a rómaiak is a státusz kifejezésére használták öltözéküket. A nők tunikát viseltek, mely két részből állt és a vállukon összekötve, mellük alatt átkötve hordtak.
Bíborszínű ruhát csak a császár viselhetett, azonban a szenátorok esetében a bíbor színű szegély engedélyezve volt. A férfiak is tunikát viseltek, mely a bokájukig ért és a csípőjükön övvel rögzítettek. A bőrcsíkok mennyiségének, vastagságának is jelentősége volt, – a rangokat ezzel fejezték ki. A szegények ebben az időben is más ruhát hordtak, egyszerű, rövid tunikát. A nők és a férfiak is hordtak szandált.
A honfoglalás idején viselt magyar viselet a lovas és vándorló életmóddal összhangban alakult ki. A férfiak általában a nyak és a csukló részén díszített felsőt, buggyos nadrágot és csizmát hordtak. A nők hosszú szoknyaszerű, általában átlapolt ruhát viseltek, deréktájban övvel összehúzva. Az államalapítás után már az európai öltözködési irányzatok voltak jellemzőek.
Reneszánsz viselete:
A nagy jelentőséggel bíró fejlődés mely a kézműiparra és a kereskedelemre is hatással volt – előszőr Itáliában érte el a polgárokat is. Egyre inkább megjelent az egyéniség kifejezése, a művészet szeretete. Külön váltak a hétköznapi és alkalmi viseletek. Ekkor az anyagok már széles szín választékban voltak elérhetőek.
A csipkekészítés is megjelent. A női fűzős felsőkhöz cserélhető ujjakat terveztek, ezzel megadták a változatosság lehetőségét. Általában magasított derekú, harang szabású szoknyát viseltek. A férfiak pedig zekét, rangtól és kortól függetlenül.
16.-17. században sok helyen, így Magyarországon is a spanyol divat volt jelen. Az arisztokrata nőknek a szárnyújj jelezte rangjukat. A hajadonok ismertetőjegye volt a fejdísz, míg az asszonyoké a hajat fedő főkötő volt. A 16. század második felében minél gazdagabb volt egy férfi annál több drágakő volt a ruháján.
A 18. században az angol és a francia divat uralta az európai divatot is.
Az angol textilipar fejlődésen ment keresztül, megjelentek az első készen kapható ruhák is. Elhagyták a merev abroncsot a szoknyák alól, helyette fenékpárnát alkalmaztak. A férfidivatot pedig a frakk jellemezte, álló gallérral, de ez inkább a társasági élet öltözete volt, egyszerűbb körökben a zubbonyt hordtak.
A franciák pedig az egyszerűségre törekedtek. Megjelentek a kötények és a parasztszoknyák, melyeken nem volt díszítés. A férfiak matróznadrágban jártak. Alapdarabnak számított a világos nadrág – sötét frakk páros. Természetesen a hosszú csizma továbbra is hódított.
1880 körül találkozhatunk előszőr a kosztümmel. Ebben az időben nagyon divatos volt a különböző színek és anyagok használata ugyanazon ruhadarabon. A férfiak nagy örömére megjelentek a zakók, melyek jóval kényelmesebb viseletet biztosítottak.
A stílusos férfiak elengedhetetlen kelléke lett a kesztyű és a bot vagy az esernyő.
Az 1890-es évek végén a karcsú, uszályos szoknya hódított. Éjszakai, társasági viseletként megjelent a szmoking, de a frakk még sokáig a hivatalos események elengedhetetlen darabja maradt.
Az 1930-as évek végére a filmiparnak hála minden nő Greta Gabor színésznőre szeretett volna hasonlítani. Róla nevezték el a magasnyakú pulóvert, – a garbót – ami abban az időben nagyon divatos darab volt. Az 1940-es években a válltömés lett az újdonság, – mindkét nem viselete.
Az 50-es években a híres Dior kollekciója hozta meg a sikert és a divatot. Marilyn Monroe-nak köszönhetően újra a nőiesség vette át a szerepet a tömött vállak helyett, a kerek keblek kiemelése nyert teret magának. A jampik divat is ekkortájt hódított, az elengedhetetlen bőrdzsekijével.
Egyre jobban felgyorsult a divat változása a technológia fejlődésével.
A hatvanas években újra divatba jött a fiús női viselet, de hamar teret hódított a miniszoknya is, melynek „feltalálójaként” Mary Quant-ot szokták emelgetni a divatban jártas emberek. Majd hamarosan -a 70es évek körül – megjelent az unisex öltözködés is, színes póló + farmer -verhetetlen viselet volt a fiatalok körében. A 80-as években a répafarmer és a kitűzők viselése volt talán a legjellemzőbb. A zenei irányzatok egyre jobban hatottak a divat alakulására is.
Tudtad, hogy a Josef Seibel cipőmárka 1886 óta van jelen a piacon, mint a stílusos kényelem nagykövete?
És a mai divatról pár szót:
szinte ki lehet jelenteni, hogy minden elfogadott, – viseld, amit szeretnél elv érvényesül. Mindenki szeretne egyedi lenni, közben pedig szinte észrevétlenül formálja ízlésünket a divat a különböző marketing eszközök által.
Mára már nem csak a manöken alkatúak öltözködhetnek kedvük szerint, a nagyméretű ruhák és cipők között is igazán stílusos darabokat találni. Neked melyik a kedvenc darabod?