Divattörténet

Az európai divat Franciaországban született. Eleinte nem újságok, hanem bábok mutatták be a ruhákat, kiegészítőket tereken és rendezvényeken.

 Az első újság mely a divattal foglalkozott a Mercure Galant volt, mely a versaillesi-udvar eseményeiről írta le részletesen az öltözékkel kapcsolatos észrevételeit. De nem voltak benne képek. 

1779-ben jelent meg az első olyan újság mely képeket is közölt Galerié des Modes címmel.

Az első magyar divatlap, a Regélő, 1833-ban készült el, szerkesztője Mátray Gábor volt, aki az ötleteket, rajzokat külföldi újságokból vette át. Érdekessége az újságnak, hogy bár a divat már megjelent benne, központi témája a szépirodalom volt. 

Az európai divat Franciaországban született. Eleinte nem újságok, hanem bábok mutatták be a ruhákat, kiegészítőket tereken és rendezvényeken.

 Az első újság mely a divattal foglalkozott a Mercure Galant volt, mely a versaillesi-udvar eseményeiről írta le részletesen az öltözékkel kapcsolatos észrevételeit. De nem voltak benne képek. 

1779-ben jelent meg az első olyan újság mely képeket is közölt Galerié des Modes címmel.

Az első magyar divatlap, a Regélő, 1833-ban készült el, szerkesztője Mátray Gábor volt, aki az ötleteket, rajzokat külföldi újságokból vette át. Érdekessége az újságnak, hogy bár a divat már megjelent benne, központi témája a szépirodalom volt.

 Később megjelent a Pesti Hölgy Divatlap, ez már elsősorban a divattal foglalkozott, Király János honvéd százados szerkesztette. 1860 és 1873 között adták ki.

A nagy szalonok történelme pedig 1858-ban a Worth megnyitásával kezdődött Párizsban. Charles Frederick Worth-ot, az alapítót a szabók királya néven is szokták emlegetni. Sisi koronázási ruhaját is ő készítette.

Worth jellegzetessége volt, hogy eltűntette a felesleges díszeket, mintákat a ruhákról, hogy a ruha együtt ragyogjon viselőjével, ne nyomja el annak egyedi kisugárzását. 

Ez idő tájban jelent meg az úgynevezett nappali és esti divat kifejezés. A nappali öltözéket a magas nyak és hosszú ujj jellemezte, míg az éjszaki divat megengedte a dekoltázst és a meztelen karokat.

1880 és 1890 között a ruhákon a vízszintes redőzések voltak jellemzőek, a fodrok helyett. Majd 1890 -től a ruhák teljesen egyenessé váltak, az alatta lévő fűző azonban továbbra is kihangsúlyozta a nőiességet. 

Paul Poiretet – a divat nagy forradalmára volt, neki köszönhető, hogy a fűzők viselését elhagyták, neve mára már kezd feledésbe merülni, pedig neki köszönhetjük a mai ruhadarabok alapjait is.

A 2 háború közötti időszak nevezhető a divatházak legjelentősebb időszakának. Ekkor jelentek meg a rövid szoknyák is, és elkezdődött a divatbemutatók időszaka is – évente négy alkalommal.

A háború után költséghatékonysági szempontból ez a szám kettőre csökkent, és a korábbi 5-600 modell helyett, egy-egy szalon már csak 25-60 ruhát mutathatott be. Ebben az időszakban jelentek meg a parfümöt és kozmetikai termékeket készítő cégek is. 

Hosszú idők óta pedig a Párizsi Divathét ( franciául: Semaine de le mode de Paris) a leghíresebb esemény a divat világában. Évente két alkalommal kerül megrendezésre.

Itt olyan híres márkák vonulnak fel mint  például a Dior, Chanel vagy a Louis Vuitton.

A divatról írni képek és videók nélkül elég nehéz. Az alábbi videó az utolsó száz esztendő divatjának változását remekül mutatja be. 

Kinek melyik időszak divatja áll a legközelebb a szívéhez?